A tervezett elavulás története: "A fogyasztói társadalom három alappillére: a reklám, a tervezett elavulás és a hitel. A mostani generációknak úgy tűnik csupán annyi szerepe van az életben, hogy minél több hitelt vegyen fel, hogy olyan dolgokat vásároljon vele, amire nincs szüksége. Ennek szerintem nem sok értelme van. A gazdasági növekedés társadalmának kritizálói rámutatnak, hogy ez hosszú távon fenntarthatatlan, ugyanis égbekiáltó ellentmondáson alapul. Aki azt hiszi, hogy a végtelen növekedés fenntartható egy véges bolygón, az őrült, vagy közgazdász." Egy újabb film kommentár nélkül.
-------------------------------------------------
Cian Nagybanyan dokumentumfilm
-------------------------------------------------
Mi az hogy Léttudat?
A válasz Isten kezében van. Ő a nagy tudat.
Mi, a megnyilvánult, 2 – 3 vagy többdimenziós létformánkkal, csak kis parányi részei vagyunk a nagy tudatnak. A probléma nem is ott van, hogy csak részei vagyunk a nagy tudatnak, hanem az, hogy az emberek tudatlanok, azaz nem tudatosak Isteni rész-mivoltukban.
És ha van az olvasok között olyan aki ezzel az állítással nem értene eggyett, akkor végezzen önvizsgálatot, tegye fel a kérdést: hova tart az emberiség jelenlegi tudatos formájában.
Nagyon hamar rájövünk, hogy valamilyen csökevényes tudatállapottal rendelkezik mostani formájában az emberiség 99 százaléka. A maradék 1 százalék meg szinte tehetetlen a nagy többségnek a nyomasztó terhe alatt.
Figyelem: megszólaltak a vészharangok, itt az ideje felébredni az alvásból.
Miért ébresztgetnek minket? Mert tönkre teszünk mindent ami él és mozog, földet, növényvilágot, állatvilágot, emberi és Isteni értékeket eggyaránt.
A föld az utolsókat rúgja (persze a látoknak és a halloknak mondom, hogy ezen a ponton már sikeresen átmentünk), sikerült 100 év alatt olyan változásokat előidézni, amelyek megpecsételik földi létezésünket és meg vannak számlálva hátralevő éveink ezen a bolygón.
Aki a fent leírtak láttán nem borzong egy kicsit, az azt jelenti, hogy a 99 százalék, tápos, alvó emberek közé tartozik és Csipkerózsika álmát alussza . Valószínűleg van egy két mókus aki majd azt mondja, hogy hát majd Isten mindent elintéz, vagy a természet mindent rendbe hoz.
Isten olyan módon avatkozik bele a dolgokba, hogy engedi az általa megteremtett egyetemes törvényeknek ('jobb' helyeken ezeket a törvényeket tanítják és mert nyilvánosságra merik hozni ezeket az értékeket, éppen ezért üldözik is őket) a hatás – visszahatás, avagy a rezonancia törvényének a megnyilvánulását. A természet is regenerálná önmagát ha az emberiség egyik napról a másikra leállna a pusztittó életmóddal.
A helyzetjelentést követi a megoldás.
Mi a megoldás a jelenlegi helyzetre?
Minden ember hozzá tud járulni a változáshoz. Viszont önmagunk változását kell elkezdenünk.
A tudatot minden nap megélő emberré kell válnunk.
Ez a legfontosabb a mostani világban.
Aki tudatában van az: nem öl sem embert sem állatot (kivéve kórokozók, szúnyogok, legyek( házi olvasmány Jakob Lorber – A légy) stb. irtása), nem eszi az állatok maradvány hulláit mert ezáltal azzá válik amit megeszik, tehát hullává alakul át. Ha tudatos lenne a többi 99 százalék ember is az étkezés tekintetében, nem lenne a földön éhínség( 1 mennyiség hús előállításra szükség van 5 mennyiség gabonára). Nem fáj vajon a húsevő olvasónak hogy az ő tudatlansága miatt emberek éheznek és halnak meg kínhalálban nap mint nap? Tehát a húsevés ( és nem az eszkimókra értem) egyenlő a mai világban a gyilkossággal. És mivel az olvasok zöme gondolom magyar és ennélfogva keresztény ember is, kérdésem hozzájuk, hogy elolvasván ezen információkat vajon felsejlik egy kicsit is bennük, hogy a vallásuk tízparancsolata ellen tesznek, azaz minden nap a húsevők 'ölnek'?
Ha van valaki aki meg akar győzni ezen dolgok ellenkezőjéről, állok rendelkezésére.
Legyetek áldottak, Isten szeretetével minden pillanatban...
Üdvözlettel
Gergely Imre Péter
Székelyudvarhely 2011
suryam@freemail.hu
Minden kis viaszgyertya megtanít arra, hogy egy kis melegért, fényért érdemes tövig égni, mert a kis dolgok fénye az, ami bevilágítja életünket./Molnár Ferenc
